Milyen gyakran mondjuk: “semmi nem véletlen”! Ám ritkán gondolunk ebbe bele igazán, inkább már csak közhelyként hajtogatjuk ezt a mondatot.
Amikor ténylegesen beleengedjük magunkat abba, hogy tudatosítsuk: ami történt, vagy történik, annak oka van, mindenféle érzés és megítélés nélkül téve ezt – akkor az okok elkezdenek feltárulni. De ehhez szükséges az, hogy a rossz érzéseket félretegyük!
Azért nem szeretem a “mit jelent?” jellegű kérdéseket, mert egy adott dolog, vagy helyzet nem egy adott dolgot jelent. Sokkal összetettebb annál! A válasz pedig gyakran rálátásként, megvilágosodásként jön.
Mindennek, ami történik velünk, legalább háromféle oka van.
1. van egy múltja, egy eredője – valamivel megalapoztuk, rászolgáltunk, lehetővé tettük, magokat vetettünk, előkészítettük…
2. van egy jelene, egy magasabb rendű oka – ha nem az egó korlátaiból kipislogva nézem, hanem tágabban értelmezem, akkor megtalálom ezt és a válasz békét ad,
3. van egy jövője, célja – amiért történik, amit következményként elősegít.
Hogy velem mi miért történik, annak megválaszolása a saját felfedezőutam. Ha még csak most indulok és nem boldogulok egyedül, akkor vannak lehetőségek, lehet segítséget kérni, aminek pozitív eredménye lehet. Mindennek van tehát oka, eredője és célja is, de ahhoz, hogy ezt megértsem, tanulnom, kutatnom kell. Amíg szenvedésprogramok és téves megítélések fogja vagyok, a megértés elmarad. Amikor felfedezek és igazi válaszokat találok – öröm és béke költözik a lélekbe.
Forrás: Zentai Anna
