Feltetted már ezt a kérdést magadnak?
Azt sokan megtapasztalták már, milyen hatása van a rendszeres jógagyakorlásnak a testükre. De csak ennyi lenne a jóga?
Az emberek 90%-a elsősorban a fizikai gyakorlás miatt érkezik az első jógaórájára azzal a szándékkal, hogy tegyen valamit az egészségéért, és megtanulja az életében jelen lévő stresszt kezelni. Ám ahogy múlik a gyakorlással töltött idő, a jógagyakorlók kétharmada megváltoztatja a kérdésre adott korábbi válaszát, s az „önmegvalósítás, a saját képességek jobb kiaknázása, az önmegismerés és a jóga szellemi-spirituális hátterének megismerése” veszi át a fentiek helyét. Időközben ugyanis kiderül, hogy a jóga több és más, mint pusztán fizikai pózok, kar- és fejtámaszok gyakorlása. A jóga nem torna. Nincs jógázás önreflexió nélkül. A fejlődéshez viszont sok türelemre, figyelemre és gyakorlásra van szükség.
Ép test
Tény, hogy aki jógázik, annak a teste hajlékonyabbá, erősebbé válik, javul az egyensúlyérzéke, általában nem küzd túlsúllyal, normalizálódik a vérnyomása és kevesebb rossz koleszterinnel kell megküzdenie a szervezetének. Kevésbé fáradékony, elmúlnak a krónikus fájdalmaik (fej és hát), megszűnnek az emésztőrendszeri problémái, javul az asztmás, allergiás panasza is.
Hogyan hat az agyműködésre a jóga?
Aki gyakorolja a jógát, sokkal könnyebben küzd meg a depresszióval, a stresszel és a szorongással. Aki „csak” kutatja a jógát, az meglepetten tapasztalja, hogy a jógázás mérhető változásokat idéz elő az agyban. Egy 2 évvel ezelőtt publikált tanulmányban (Frontiers in Human Neuroscience, 2015.) pl. azt olvashatjuk, hogy a jóga hátráltatja az agy szürkeállományának csökkenését, ezért a jógázók agyának struktúrája náluk jóval fiatalabb emberek agyáéhoz hasonlít. Még ennél is izgalmasabb, hogy a szürkeállomány védelmét a jógázók agya a bal agyféltekén oldja meg. Ezt az oldalt szoktuk a pozitív érzésekkel és élményekkel, illetve a paraszimpatikus idegrendszer aktivitásával összekötni (ez a mi kis „pihenő és emésztő rendszerünk”). Az agyat vizsgáló PET-szkenek már korábban megmutatták azt is, hogy az öröm és a boldogság érzései alapvetően a bal agyféltekét „mozgósítják”.
Jelenlét
Öröm, kiegyensúlyozottság, az agy aktivitásának megtartása, jobban működő test – ezen kívül mit ad még a jóga? Jelenlétet.
Az életünk a holnapról, a célokról, a rohanásról és a teljesítményről szól. A változás kényszeréről. A jóga egy olyan rendszer, ami összeköttetést teremt közötted és aközött, aki valójában vagy. Ha úgy érzed, ez a kapocs elveszett, talán ez lesz a Te indokod arra, hogy miért is jógázol. Jelen lenni, megtapasztalni a pillanatot – és engedni, hogy elmúljon.
Miért jó, ha egyre többen jógáznak?
Mert akkor téged is derűsebb és egészségesebb emberek vesznek majd körül. Ha szerinted is a jóga az egyik legjobb dolog, amit önmagadért és másokért tehetsz, csatlakozz a jógázók táborához! Ezt a cikket egy New Yorkban élő és jógázó pszichiáter, Marlynn Wej egy írása inspirálta. Szóval
Te miért is nem jógázol? (Yoga Alliance)
